Szekszárdi Sportközpont

Interjú Szemerei Leventével, a város egyik nagy reménységével

2016-08-15

Szemerei Levente nyolc éves kora óta a futásnak él, nemrég az Ifjúsági Európa-bajnokságon nyújtott lenyűgöző teljesítményt 2000 méter akadályfutásban.

Milyen érzés volt Európa-bajnokságon felölteni a címeres mezt?

Igazából ez már a negyedik olyan alkalom, amikor válogatott szerelésben lehettem, de még mindig nagyon csodálatos érzés. A legnagyobb élmény azonban az volt, amikor bevezettek a rajtnál és az egész magyar csapat a nevemet kiabálta és biztattak.

Elégedett vagy az EB-n nyújtott teljesítményeddel?

Nagyon szerettem volna bekerülni a döntőbe, ami majdnem sikerült is, hét tized másodpercen múlt. Két akadálynál nem jött ki jól a lépés, sok időt vesztettem. Ettől függetlenül mégiscsak Európa 17. legjobbja vagyok ebben a számban, ami azért nem rossz. 🙂

Mennyi az egyéni csúcsod?

6:10-es idővel érkeztem az EB-re, amivel a rajtlistánál a 32. helyen voltam. Ezt sikerült majdnem hat másodperccel megjavítanom.

Mi az cél, amit el szeretnél érni a sportban?

Egészen pontos célokat még nem tudnék megfogalmazni, de ami biztos, hogy nagyon szeretnék olimpián szerepelni, és jó lenne, ha a futás révén Amerikában folytathatnám majd tanulmányaimat és építhetném a karrieremet.

Mi a következő nagy verseny, amin részt veszel?

A legfontosabb verseny, ami a szemem előtt lebeg az a jövő évi Ifjúsági Világbajnokság, ami Nairobiban, Kenyában lesz. De persze készülök a mezei Európa-bajnokságra is, amit Olaszországban rendeznek meg decemberben.

Mikor kezdtél atletizálni? Hogy került képbe nálad ez a sportág?

Gaál Laci bácsi vitt el először egy városi futóversenyre nyolc éves koromban, amit elég nagy előnnyel meg is nyertem. A verseny után egy évig edzettem nála, utána pedig Németh Gyula távfutó edző foglalkozott velem, de ő ma már Kecskeméten neveli a jobbnál jobb futókat.

Van olyan eredményed, amire nagyon büszke vagy?

Gyakorlatilag minden eredményemre büszke vagyok, de a tavalyi versenyeimre különösképpen. Ennek oka, hogy 2014 őszén kezdett el versenyezni Csereklei Krisztián, aki jelentősen megnehezítette a dolgomat sőt, sokszor majdnem le is győzött. Mára amúgy az egyik legjobb barátom lett.

Van példaképed akár a sport, akár az élet más területén?

Igen van, méghozzá régi edzőm Németh Gyulabá és persze edzőtársam Zsigmond Előd, aki már hosszú évek óta versenyez és egyre csak „szenvedélyesebben”.

Mi az amit az atlétika ad vagy adott neked?

Nagyon sok barátot, akikre mindig számíthatok, és hitet, ami az élet bármely területén jól jön.

Versenyek előtt van valamilyen babonád?

Igen van, egy levél, amit egy számomra kedves embertől kaptam, és mindig elolvasom bemelegítés előtt.

Milyen a szekszárdi atlétikai élet?

Nagyon jó a közösség, minden edzés sok nevetéssel és kemény munkával telik. Ha esetleg a sors úgy hozná, hogy más városba kerülnék egyetemre, biztos, hogy visszasírnám ezeket az időket.

Szemerei Levi_1